Mit csinàl az amino? Fehérjék funkciói a szervezetben
A fehérje a szervezet leglényegesebb sejtépítő anyaga. Az izom 18-20% fehérjét tartalmaz.
A kötőszövetekben és sejt közötti állományokban található fehérje a KOLLAGÉN és az ELASZTIN (ínszövet, érfal). A kollagén az összfehérje mennyiség 20-25%át adja, az elasztinhoz kötődő víz biztosítja pl a bőr rugalmasságát (turgort).
Az oxigén és széndioxid transzportban is szerepet játszik a fehérje (a HEMOGLOBIN a tüdőben felveszi az oxigént, a MIOGLOBIN pedig az izomban raktározza).
Az enzimek (egyszerű v összetett fehérjék) az élő szervezet egyes kémiai folyamatait specifikusan gyorsítjàk (biokatalizátor). Hiányuk súlyos zavarokat idézhetnek elő az anyagcserében (ezek többnyire öröklött állapotok).
A HORMONOK egy része is fehérje (8-40 aminosavból álló peptidek), így pl az INZULIN, az ACHT (ADRENALIN mellékvesében raktározódik), a nemi hormonok, a TIROXIN (pajzsmirigy), és számos biológiailag aktív anyag, mint HISZTAMIN, DOPAMIN és SZEROTININ.
Aminosavakból épülnek fel a fehérjék, proteinek.
Egyszerű fehérjék:
– PROTAMIN: legegyszerűbb természetes fehérje, megtalàlható a lazacban (szalmin) és a heringben (klupein)
– HISZTON: fontos szerepe van a hemoglobin képzésében, sejtmagok alkotóeleme, megtalálható a kaviárban és a màjban
– ALBUMIN: majdnem minden aminosav megtalálható benne, fontos a vérképzésben, nyiroknedv és izom alkotóeleme, megtalálható a tojàsban, tejben, hüvelyes zöldségekben, gabonafélékben, magvakban
– GLOBULIN: a természetben az albuminnal együtt fordul elő, az összes fehérjealkotó aminosav benne van, vérképzéshez és az izomzat működéséhez elengedhetetlen, növények tatalékfehérjéje, megtalálható tejben, tojásban, babban, mandulàban, borsóban
– PROLAMIN: alkohol oldja, megtalálható magvakban, fűfélékben , búza árpa kukorica
– GLUTEIN: lúg és sav oldja, de a semleges sóoldat nem, gabonafélék magvában van (búza rozs rizs kukorica)
– VÁZFEHÉRJE: kötőszövetekben van, bizonyos szövetek szilárdságát, a szervezet védelmét biztosítják, bőr szőr szaru köröm csont alkotóeleme a szervezetben, nehezen oldható, két fajtája a KERATIN (PSZEUDOKERATIN az idegszöveteket képzi) és a KOLLAGÉN
Összetett fehérjék:
– FOSZFORPROTEINEK: az embrió és a fiatal szervezet tápanyagellátása a feladata, megtalálható a tojássárgában és a tejben (KAZEIN)
– MUKOPROTEIN: fehérje és szénhidrát alkotja, vércsoportanyagok része, más fehérje kapcsolódásával különböző sókat képez (MUCINOK), víz sóoldat és etil-alkohol oldja, bőr csont kötőszövetek vér vizelet testnedvek (gyomornedv, szem csarnokvize) porcok nyálkahártya (nyelv, gyomor, izületek védelme kémiai, mechanikai és fertőző behatásokkal szemben) képzésében van fontos szerepe a szervezetben, megtalálható a tojásban, húsban
– KROMOPROTEIN: színes, lehet fémet nem tartalmazó (látóbíbor), sárga (oxidációs és redukciós folyamatok szabályozása), vagy fémtartalmú (hemoglobin képzése, így a szervezet oxigénellàtásának biztosítása)
a MIOGLOBIN az izom színezőanyaga, a FERRITIN a máj és lép alkotóeleme, a KLOROPLASZTIN pedig a növényeknek fontos (klorofil)
– NUKLEOPROTEIN: nagy biológiai jelentőséggel bír, sejtmag, citoplazma és kromoszóma anyaga (DNS, RNS sejtmagjában)
– LIPOPROTEIN: sejtplazmában és vérben van jelen, só és alkohol oldja, megtalálható a tojássárgájában