Belső szervek és a gerinc kapcsolata az edzéstervezésemben
A legfrissebb kutatások (Schleip, Langevin, Stecco) kimutatták, hogy:
a fasciák proprioceptív (helyzetérzékelő) receptorokat tartalmaznak,
neurológiai és hormonális jeleket közvetítenek,
és memóriájuk van, képesek a tartós feszültséget "megőrizni", így akár pszichés traumák is lenyomatot hagynak bennük.
(Dr. Robert Schleip rolfer továbbképzésein is részt vettem az Oriolus Med és Rigó Katalin jóvoltából, online zoom meetinges előadásokban magyarázta el nekünk a professzor úr félévente a legújabb fascia kutatásainak eredményeit.)
Miért baj, ha a fascia "beszűkül"?
Ha a fascia kiszárad, sérül, hegesedik, letapad vagy túlfeszül, akkor:
nyomás alá kerülnek az idegek, kapillárisok, erek,
romlik az adott terület keringése és idegi beidegzése,
csökken a szerv oxigén-, víz- és tápanyag-ellátása,
így idővel funkciózavar, majd tényleges szervi panasz jelenik meg.
Ezért is fontos terápiás szemléletben dolgozni a viscerális fasciákkal (belső szerveket körülvevő kötőszövetekkel), akár kézzel végzett terápiákkal (pl. FDM, viscerális terápia), akár mozgásterápiás úton (gerinctorna, neuro-edzés, fascia-nyújtás, légzőgyakorlatok).
A gerinc mozgékonysága és a biotenzegritás
Biotenzegritás = "bio-tenziós egyensúly", vagyis a test finom erőegyensúlyon alapuló belső stabilitása. Ha egy szerv körüli fascia megfeszül, az a gerincen keresztül blokkolja a csigolyák szabályos szegmentális mozgását – a gerinc nem tud "lélegezni" mozgás közben, hullámzása megszűnik. Önrontó állapot, hiszen ha más okból szűnik meg a gerinc egészséges mozgása (egyoldalú terhelések, rossz tartás-járás-mozgásminta vagy helytelen gyakorlatvégzés), akkor azzal generálunk belsőszervi problémákat is, hiszen nem lesz meg a folyamatos, ritmusos pici mozgasa az adott szervnek, ami serkenti a saját keringését.
Ezért fontos:
a szegmentális mozgékonyság fenntartása,
a fascia hidratáltsága (vízfogyasztás, fascia-kezelések),
a rossz testtartás és egyoldalú terhelés kerülése (táska, aszimmetrikus sportok),
és a belső feszültségek feloldása, különösen trauma után.
Csigolyák és hozzájuk tartozó belső szervek
A belső szervek szalagos, fasciális összeköttetésben állnak bizonyos csigolyákkal. Ez a kapcsolat mindkét irányban él: ha egy szerv bajban van, az "meghúzza" a gerincet. És fordítva is: ha a gerinc nem működik jól, az adott szerv beidegzése, keringése romolhat.
Nyaki szakasz (C1–C7)
C1–C2: agyalapi mirigy, belső fül, szem
C3–C4: torok, hangszalagok, nyirokcsomók
C5–C6: pajzsmirigy, vállízület
C7: karok, könyök, pajzsmirigy
Háti szakasz (T1–T12)
T1–T2: szív, légcső
T3–T4: tüdő, hörgők
T5–T6: gyomor, nyelőcső
T7–T9: hasnyálmirigy, máj, epehólyag
T10–T11: vese, mellékvesék
T12: vékonybél
Ágyéki szakasz (L1–L5)
L1–L2: vastagbél, appendix
L3: nemi szervek, hólyag
L4–L5: lábak, térd, prostata
Keresztcsont (S1–S5)
S1–S2: végbél, nemi szervek, hólyag
S3–S5: medencefenék izmai, aranyér, menstruációs panaszok
Az idegpályák és beidegzési területek
Minden egyes csigolya mellett kilépnek az ún. gerincvelői idegpárok, melyek:
érző, mozgató és vegetatív információkat visznek,
befolyásolják az adott testtáj izmait és szervi működést.
Ezért például ha az L2 környékén van elakadás:
fájhat a csípőd, de lehet, hogy igazából a vastagbeled miatt feszült az izom.
Ha T7-T9 tájékán vagy befeszülve:
gyomorprobléma, májfunkciós zavar vagy stressz okozza – ami viszont megbontja a törzs izomegyensúlyát is.
Miért fontos mindez az edzéstervezésben?
Az én neuro-fascia szemléletű edzéstervezésem egészen eltér a hagyományos, izomcsoportokra bontott megközelítéstől:
nem csak az izmokat nézem, hanem fasciákat, idegpályákat, szervi háttértényezőket is,
nem csak az izomerőre törekszem, hanem a propriocepció, neuromuszkuláris kontroll, a testi harmónia helyreállítására,
megelőző szemléletet alkalmazok, ahol a test korai jeleiből következtetek lehetséges jövőbeli bajokra – így elkerülhetők súlyosabb szervi zavarok is.